KRITIKÁK : A Kolozsvári Magyar Színház Bakkhánsnők című előadásának zeneszerzője |
A Kolozsvári Magyar Színház Bakkhánsnők című előadásának zeneszerzője
„A darab megtalálta magának Orfeuszát, aki fuvolájának varázsos hívó hangjával elkalauzol bennünket az Alvilágba. Úgy indít, a még sötét színpadon, hogy menthetetlenül Debussy Egy faun délutánjára kell gondolnunk, és úgy is fejeződik be, ugyanazzal a színpadképpel, a hintázó gyermekkel, aki az életet, az örökös túlélést jelenti, mindennek dacára, mindennek ellenére, miközben a zene felnő, dúsul, ahhoz, hogy aláfesthesse a Walpurgisi éjszakát, a tobzódó orgiát és az üstdobok kalapácsütéseinek súlyát »hasi agyunkban«, plexus solarisban érezzük. Lászlóffy Zsolt túltesz önmagán és túltesz másokon.”
Dániel Károly: Hangok a nézőtérről – Persze, nem erről volt szó... (Euripidész: Bakkhánsnők) In: Szabadság, XVI. évf./302. (2004.12.24.) 7.
„Már az előadás megkezdésekor fontos szerepet játszanak a hangeffektusok, és nem csupán a játéktérben keletkezők; a süvítő szél a Thébában kitörni készülő dionüszoszi vihart jelzi előre. A fuvola hangja, a dobpergés – e jellegzetes, Dionüszoszhoz kapcsolható, kapcsolódó hangok mellett megszólal a doromb is, mintegy utalva a görög hitvilágban megnyilvánuló sámánisztikus jelenségekre, hogy a szaxofon hangja aztán a XX. századhoz közelítse az előadás idejét.”
Karácsonyi Zsolt: Brómiosz már hátunk mögött csilingel (Euripidész: Bakkhánsnők) In: Világszínház, 2004/6.
|